A balatonboglári izraelita közösség
|
Az általános polgárosodás, a tőke megjelenése, a vállalkozások, gyárak alapítása
és ezek hatása magyarországon mindenhová eljutott. A század első felében Bogláron
is megjelent a kereskedelem. A Révfülöp-Boglár közötti átkelés, a Kaposvár és
Marcali közötti jó közlekedés adta erre elsősorban a lehetőséget, csak fel
kellett ismerni.
|
Lelle és a környező falvak terményeket állatokat szállítottak, Boglár ezeken
építette fel a hálózatát. A mezőgazdasági termények itt találtak gazdára, a kapott
pénz pedig árucikkre változott: textil, vas gépek, szerszámok, stb... Még Marcali
környékéről is jöttek ide vásárolni. láncszerűen épült egyik fejlődés a másikra és az
eredmény egy iparos-kereskedő helység lett, ahol a Balaton-part és a kezdődő
idegenforgalom a helyi életnek a velejárója volt. A háború éveiben a helyi lakosság
15% -át a zsidó közösség alkotta.
|
Sok rétegből tevődött össze a leggazdagabbtól, az egyszerű iparosig.
Közülük említésre méltó a néhány család. A Simon család: gabonakereskedés, szőlő,
értékes ingatlanok, részvények. A Frank család: az első téglagyárat hozták létre
Frank Miksa és fia néven, az utóda Frank Zoltán borral, fával és szénnel is
kereskedett a téglagyártás mellett. Nagy üzletet alapított Fischl Jakab. Utódai,
Fischl Viktor és fiai vitték tovább, náluk mindent lehetett vásárolni. Az idők
folyamán egyre szaporodtak az üzletek: Grosz Simon fűszerkereskedése, Fleischner
Béla cementgyára és üvegáru kereskedése, Simon Géza vaskereskedése, Koller Márton és
Lichtenstadter Bernát szabósága, Márton Ervin és Fleiner Ödön vendéglője, Szilasi
Géza, Szenes mór és Somogyi Adolfné textilüzlete, de volt mészáros, cipész, borbély,
pék és lókereskedő is a településen.
|
|
Nem a semmiből, vagy adakozásból jöttek létre ezek az üzletek. Nagy szerepe volt a
házasodási szokásoknak. Aki a gazdasági életben előre akart jutni meg kellett
gondolnia, hogy kivel köti össze az életét. Az öregek a nyugalomba vonulásuk után
átadták az üzletet a fiúknak, a lányaikat pedig megfelelő hozománnyal férjhez adták.
A fiú a nősüléssel hozta a pénzt a házhoz, a felesége hozományként és az üzlet
olajozottan mehetett tovább..........
|
|
A zsidóüldözés Somogy megyében
1944. március 19 -e hazánk újkori történelmében sötét korszak kezdetét jelentette,
a nyílt fasiszta terrorét. A német megszállók - magyar cinkosaikkal együtt - a
baloldaliak üldözése után, mintegy nyolcszázezer (!!) zsidó megsemmisítését kezdték
el. A német titkosrendorség kis létszámú jelenléte miatt nem végezhetett volna
alapos munkát, ha a magyar szakszervek és a magyar uralkodó osztály szélsőséges
németbarát elemei nem segítik maradéktalanul őket. A német megszállás után kinevezett
Sztójay kormány 1944. március 29. -én rendeletet hozott a "zsidók háztartásában, a
nemzsidók alkalmazásának" tilalmáról, megtiltotta a zsidók minden közszolgálati
működését is. A rendelet betetőzése volt az 1240. számú kormányrendelet a
megkülönböztető jel, a sárga csillag viseléséről, amely a sárga csillag viselését
április 5 -tol rendeli el.
"1. A jelen rendelet hatálybalépésétol kezdődően minden hatodik életévét
betöltött zsidó személy - nemre való tekintet nélkül - köteles házon kívul felső
ruhadarabjának bal mellrészén, jól láthatóan 10x10 cm átmérőjű szövet, selyem-, vagy
bársonyanyagból készült, kanárisárga csillagot viselni. 2. Az előbbi bekezdésben
említett jelet könnyen el nem távolítható módon kell a ruhára - varrással -
erősíteni........."
Hogy ki minősül zsidónak, azt az úgynevezett fajvédelmi 1941 XV. törvénycikk alapján
állapították meg.
Az 1941. évi népszámlálás szerint mindösszesen 5571 zsidó vallású személy élt Somogy
megyében!
A csillag viselését a német titkosrendőrséggel közösen a csendőrség
ellenőrizte. Elsőként Balatonbogláron Fleiner Ödönt érte tetten április 5 -én 18-19
óra között, a vasútállomáson, a szolgálaton kívüli Balázs Imre csendőr
főtörzsörmester. Fleiner Ödön a kihágást elismerte és védelmére előadta, hogy ő már
1919 -ben kikeresztelkedett és kereszténynek érzi magát. A csillag nem viselése
Fleiner Ödön életébe került, internálták, illetve a német titkosrendőrség június
22 -én "ismeretlen helyre szállította".
Már másnap a balatonboglári csendőrörs a helyi értesülések alapján tettenérte Grosz
Simon és Grosz Miklós helyi, Szent István utca 7. szám alatti kereskedőket, akik
"üzletükben tartózkodtak a vevők előtt és az előírt csillagot nem viselték a
mellükön". Mindkettőjüket a német titkosrendőrség június derekán "ismeretlen helyre
szállította". Ugyanakkor Szenes Mórt és nejét az üzlethelységükben, a Gaál Gaszton
utca 132. sz. alatt a csillag nem viseléséért a csendorség feljelentette. Szenes
Mórt a lengyeltóti járás főszolgabírója 600 pengő pénzbüntetésre ítélte április 19
-én. Július 6 -án a tabi főszolgabíró közölte lengyeltóti kollégájával, hogy Szenes
Mórt és nejét a gettóból "ismeretlen helyre szállították a többi zsidóval együtt".
...Május 5 -én, amikor a boglári csendőrök razziát tartottak, Szalai Dezső a
sógorától textilneműket vett át. A főszolgabíró ezért egy hónapra internáltatta,
majd augusztus 25 -én a marcali csendőr-szárnyparancsnokság újra két hónapra
internáltatta.....
...a boglári főjegyző feljelentése vitéz Újlaki László csendőralezredesnél,
miszerint Harmath Lajos balatonboglári ácsmester zsidó vagyont rejteget. Harmathnál
a csendorök házkutatást tartottak és megtalálták dr. Kaczander Károly bányafőorvos
tulajdonát képezo értékes szőnyegeket. Harmath ezeket elismervénnyel vette át 1943
szeptemberében. Különben is az orvos nem számított zsidónak így a feljelentő hoppon
maradt...
...a német megszállók Somogyban, miközben a gazdag zsidók értékeit, elsősorban
arany- és ékszertárgyait megszerezték, a legnagyobb és legjobban berendezett
lakásokba költöztek...
...Balatonbogláron a HM útján vették igénybe az SS csapatok és a német Biztonsági
Rendőrség részére az öt legnagyobb zsidó villát. A gazdag tulajdonosokat
letartóztatták és elvitték...
...RM ezredes neje a rövidesen nyugdíjazását váró férje nevében kérte a
balatonboglári Fehér-villát. Azt már másnap kiutalták, mivel az igénylő "alkalmas
más lakáshoz nem tudott hozzájutni"...
|
|
...a rendszert és a megszállókat kiszolgálók, rendőrök, csendőrök, katonák és a
közigazgatás tisztviselői közül, az elhurcoltak értékei között osztozkodtak. A
legtöbben az ingatlanokat óhajtották megszerezni. De jelentkeztek a zsidó
ingatlanokért a fasiszta pártok, társadalmi szervezetek, egyesületek, de még
egyházak is...
Mindezek jórészt még akkor történtek, amikor tulajdonosaik a különféle
kényszerlakhelyeken Magyarországon voltak.
...áprilisban kezdődött a somogyi zsidók összegyűjtése és a deportálásuk lágerekbe.
Az összes piszkos munkát magyar csendőrök és katonák végezték az SS parancsára...
"Meg vagyok én is jelölve. A bélyeg,
amit viseltek ti melleteken,
ahányszor látom forró foltot éget
a homlokomra: az én szégyenem!
Mindenkié, csak épp nem a tiétek!"
Illyés Gyula
|
|
|
Az oldalakat szerkesztette Délczeg Gábor
Copyright © gaborSOFT 2001. :)
|