Somogyi Bibliográfiák 4. (Reőthy Ferenc)

Lukács Károly

Életrajz és bibliográfia
 

DR. LUKÁCS KÁROLY, 1882-1954
PALMIRO TOGLIATTI MEGYEI KÖNYVTÁR
KAPOSVÁR , 1973
 

Szerkesztette és lektorálta: Kellner Bernát
A címleírásokat Simon Jánosné és a Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár Feldolgozó csoportja készítette.
 

Előszó

Aki a szűkebb hazáját szerető, ezért sokat munkálkodó, haladó gondolkodású embernek emléket állít, a jelenünket is megtiszteli. Ezért fogadtuk szívesen Reőthy Ferenc, balatonszemesi tanár jelentkezését dr. Lukács Károly életrajzával és műveinek bibliográfiájával. Szakmai segítséggel siettünk hozzá és vállaltuk műve kiadását a Somogyi Bibliográfiák sorozatban. Az az érdeklődés, mely a Balaton két partjáról már előzetesen jelentkezett a füzet iránt, arra mutat, hogy vállalkozásunk hasznosnak ígérkezik és a kiadvány alkalmas lesz rendeltetésére: a balatoni ismeretek bővítésére. A bibliográfiát a következőképpen csoportosítottuk:

"1. Könyvek, különlenyomatok. Azokat a folyóiratokban megjelent cikkeket és tanulmányokat, amelyek különlenyomatként is megjelentek, csak ebben a csoportban szerepeltetjük, természetesen eredeti megjelenési helyük feltüntetésével.

 2. Folyóiratokban megjelent cikkek és-tanulmányok

 3. Könyvismertetések

   a. Lukács Károly recenziói.

   b. Lukács Károly munkáiról.

 4. Kéziratok.

 5. Rádióelőadások.

 Az egyes csoportokon belül a címeket betűrendben közöltük. A többes kiadásokat és a folyóiratokban megjelent folytatásos cikkek a Magyar Nemzeti Bibliográfia gyakorlata szerint összevontuk. A bibliográfiai címleírásoknál a szerző nevének ismétlésétől eltekintettünk, viszont a címeket nagybetűvel emeltük ki. A bibliográfia kis terjedelme, sajátosan egységes tematikája és betűrendes szerkezete megengedi, hogy eltekinthessünk a különböző mutatók szerkesztésétől. A bibliográfia teljességére törekedtünk, minden fellelhető forrást átvizsgáltunk. Mégis ha egy-egy írás elkerülte volna a figyelmünket, szívesen fogadjuk olvasóink kiegészítéseit. Köszönetünket fejezzük ki a Győri Kisfaludy Károly Megyei Könyvtárnak azért a segítségért, melyet Lukács Károlynak a Tanácsköztársaság idején kifejtett tevékenysége feltárásához nyújtott; Simon Jánosné könyvtáros kartársnőnek a címleírásokért, illetve a címanyag kiegészítéséért; dr. Zákonyi Ferencnek, aki a tulajdonát képező Lukács tanulmányokat címleírásra, illetve másolásra kölcsönözte könyvtárunknak.

Kellner Bernát
a Palmiro Togliatti Megyei
Könyvtár igazgatója"

Életrajz

Lukács Károly 1882. május 13-án született Balatonbogláron. A somogyi Balaton-part szelíd lankáival összeforrt, szorgalmas szülők kilenc gyermekének egyike volt. Az elemi iskolát szülőfalujában, Balatonbogláron, középiskolai tanulmányait a Kaposvári Állami Főgimnáziumban végezte 1892-1900-ig. Hetedikes gimnazista korában prózai műfordításával elnyerte az önképzőkör tízkoronás pályadíját. A mű címe: “Légi utam az éjben. Franciából Flammarion után. A nyolcadik osztályban újból első díjat nyert egy műfordítással. Ismét Flammarion, francia csillagász munkásságából választott témát.
  A budapesti tudományegyetemen és a párizsi Sorbonne-on töltött egyetemi évek után 1905-ben földrajzból és történelemből középiskolai tanári oklevelet nyert.
  Első tudományos sikereit a csillagászat terén érte el. Ekkor még úgy látszott, hogy egész élete ehhez a tudományhoz kapcsolódik. Mint az asztrofizikai egyetemi pályázat díjnyertese, az ógyallai csillagvizsgálóban töltötte az 1902. év nyarát. Itt végzett bolygómegfigyeléseit a “Bulletin astronomique de France” közli. Ezt az írását olvasva, Camille Flammarion felfigyelt a fiatal tudósra és levélben buzdította további munkára. Ez a levél sok más értékes írással együtt sajnos elveszett.
  Bölcsészdoktori diplomáját 1907-ben szerezte. Disszertációjának témáját a francia gazdaságtörténet köréből merítette.
  1908-ban a francia nyelv – és irodalomból is megkapta a tanári képesítést, megszerezte a magyar és francia gyorsírói diplomát is.
1908-tól – tíz éven át – a győri főreáliskola tanára volt.
1914. decemberében a kaposvári ezreddel indult el a harctérre. 1915 tavaszán megsebesült. Rövid szabadság után ismét a keleti frontra irányították. Volhyniában egy akna becsapódásánál ismét súlyosan megsebesült. A gyors segítség megmentette az életét. Felgyógyulása után az olasz frontra került és a Doberdó körüli harcokban érte az összeomlás.
  Viszontagságos utazgatások után visszatért Győrbe, ahol a főreáliskola igazgatójává nevezték ki.
1919. augusztus 8-án állásáról lemondott és szülőföldjére, a Balaton mellé vonult vissza.
  1920 őszén a Balatoni Halászati Vállalat szolgálatába lépett, először mint a vállalat titkára, majd mint ügyvezető igazgatója. Az ő nevéhez fűződik a balatoni halászat fellendülése. Egészében más jellegű felkészültsége ellenére rövid idő alatt elsajátította az ichthyológia (halakkal foglalkozó tudomány) és a gyakorlati gazdaságtan alapismereteit.
  A Halászati Vállalat 1921-ben kiküldte Németország, Dánia és Helgoland halastavainak és halgazdálkodásának tanulmányozására. Akaratereje és munkabírása a balatoni halipart európai rangra emelte. Szerepe volt a siófoki halkonzervgyár létrehozásában. Ő kezdeményezte a hallisztgyártást és megindította a halpikkelyfény, vagy más néven a halezüst exportját Kölnbe, Párizsba, Barcelonába, Thüringiába és Gablonzba.
  Szakadatlanul és következetesen dolgozott tervei végrehajtásán. Így teremtette meg a balatoni fogas világhírét. Európában elsőként kidolgozta és megvalósította a félmesterséges süllőkeltetést. A cirokszál műfészkekre leivatta a süllőket (legfőképpen a földvári akadókon), az itt ikrával berakott fészkeket felvitte a védett balatonudvari szélárnyékos helyre és ott drótkerítéssel védett balatoni környezetben keltette ki. Írásai azt bizonyítják, hogy életének nagy része a balatoni halászathoz és ezen belül is a fogas nemesítéséhez kapcsolódik. Ebből adódik, hogy irodalmi munkásságának túlnyomó része halászati és haltenyésztési szaklapokban jelent meg. Csak a “Halászat” c. szaklapban 86 cikke jelent meg 1921-1944 között. A keszthelyi nyári egyetemen 1937 és 38-ban (francia nyelven is), a BIB által rendezett előadásokon 1931-37-ig (francia nyelven is), a Rádióban 1936-1947-ig hangzottak el előadásai. Külön foglalkozott a lengyel, német, osztrák, svájci, olasz, francia és orosz tavak halászatával. Francia és német nyelvű irodalmi munkássága a német “Allgemeine Fischerei-Zeitung” és a “”Sportfischer”, a svájci “Bulletin Suisse de p?che et pisciculture”, a francia “Bulletin francais de pisciculture” több évfolyamában jelent meg. Neuch?telben 1932-ben látott napvilágot a “Le Balaton sa p?che et pisciculture” c. könyve

 

Budapesten 1931-ben a Magyar Szemle Társaság Kincsestára kiadásában jelent meg ” A Balaton ” c. munkája, melyben leírta a Balaton természeti viszonyait, a Balaton környékének történelmét, gazdasági viszonyait, felsorolta a Balaton-part községeit és kisebb bibliográfiával egészítette ki könyvét. A 30-as években kezdte meg Budapesten, a Széchényi Könyvtárban és az Országos Levéltárban nagy jelentőségű kutatásait, általában a magyar, de főleg a balatoni halászat múltjának és vízi birtokviszonyai történetének felderítésére. Itt és ebben az időben érvényesíthette nagyszerű történeti iskolázottságát és nyelvtudását. Bél Mátyás munkáinak (kéziratának) fordítása és ismertetése a Magyar Biológiai Kutatóintézet kiadásában az V. XIII. XIV. és XV. kötetben jelent meg.
  A “Siófoki Füzetek”-ből, melyet annak idején dr. Zákonyi Ferenc szerkesztett, csak négy füzet jelent meg. Közülük hármat dr. Lukács Károly írt. Az ötvenes években kiváló összefoglalást adott a magyar és az orosz halászat történetéről. Ezek az előadásai, melyeket a Hidrológiai Társaságban tartott a “Hidrológiai Közlöny”-ben láttak napvilágot. Történeti művei közül a kéziratban ránk maradt írásokat emelné(m) ki elsősorban, bár egyesek töredékesek, hiányosak: “Parasztsors Mária Terézia úrbérreformja után, 1781-ben”, ” A magyar halász sorsa a jobbágytörvénytől (1351) az 1848-i jobbágyfelszabadításig” (a befejezés hiányzik). ” A Balaton hajózás fejlődése”, “A Rákóczi-szabadságharc Balaton környéki hagyományai”. 1941-ben jelent meg kis enciklopédikus ismertető könyvecskéjének “A Balaton”-nak második kiadása, melyben újabb adatokat találunk a tó növény- és állatvilágáról. Kibővített jegyzék készült a műemlékekről is. A népességi adatokat és a hajózási részt bővítette és új statisztikai adatok kerültek a műbe. Kiemelte a gyógytényezőket.
  Nehéz különválasztani a történelmi, a halászati, a nyelvészeti cikkeit a néprajzi tartalmú írásaitól, hisz dolgozatainak többsége tele van néprajzi vonatkozású közlésekkel. A balatoni jeges halászat leírása, ma is a népi halászat kutatóinak, Herman Ottó és Jankó János munkái mellett, egyik alapvető forrása. A 40-es és 50-es évek alatt egész sor nyelvészeti cikket is írt. Nyelvészeti munkásságát a “Magyar Nyelv”-ben megjelent cikkei dokumentálják a legjobban. A Magyar Tudományos Akadémia kiadásában, dr. Eckhard Sándor egyetemi tanár szerkesztésében megjelent Magyar-francia, Francia-magyar műszaki szótárban a halászatra, haliparra, halászati eszközökre stb. vonatkozó összes elnevezéseket ő állította össze. Idegenforgalommal is foglalkozott. “A Balaton” c. művében külön fejezetet szentelt az idegenforgalom fejlődésének. Ezt a fejezetet bővítette az 1941-es kiadásban “Vendégforgalom” címmel. Ezzel a témával sokat foglalkozott, kézirataiban ilyen témájú munkákat és terveket is felfedezhetünk, mint: “Az idegenforgalom a szocializmus építésének szolgálatában”, “Gondolatok a Balaton összefoglaló távlati fejlesztéséhez”. Vízrajzi és topográfiai kérdések is foglalkoztatták. Ezt bizonyítják a “Halászat” c. folyóiratban megjelent “Aszály és apály a Balaton turzásövében”, “A Balaton halásztopográfiája” c. cikkei, valamint a kéziratban megmaradt “A Balaton vízrajzi képe Bél Mátyás szerint 1730. év körül”.
  A hajózás és a halászat szemléletében elválaszthatatlan fogalmak. Ezzel a témával foglalkozott több írása a “Halászat” c. folyóiratban (Hajózás és halászat). Kéziratban maradt “A balatoni hajózás fejlődése” c. munkája. Tóth Lajoshoz írt utolsó leveléből megtudjuk: “Hajózási adataim nekem is vannak, félig-meddig kiadás előtt, ezeket még kiegészítenem kell.” Élete utolsó két évtizedében állította össze bibliográfiai adatait, kezdetben a Balatonhoz kapcsolódva, később a magyar halászat egészére kiterjesztve. Ez is szívügye volt. Kéziratai között sokáig őrizte életében összegyűjtött Balatonra vonatkozó bibliográfiai adatait. Sajnos ezek nyomtalanul elvesztek. Egyszer a halászati jogokat is lényegében megmásító birtokjogi perben vett részt. Tanulmányainak egy része jelzi, hogy jogi kérdésekkel is foglalkozott. (“Adatok a Balaton birtoktörténetéhez”, “A Tihanyi apátság Balatonja, a piaristák Balatonja”, “A veszprémi egyház birtokai, a püspökség Balatonja”, “A halászati jog”). Széles körű irodalmi munkássága mellett részt vett nemzetközi halászati és vízgazdálkodási kongresszusokon is. Így kötött barátságot dr. Jacques Pellegriny lausannei halbiológus egyetemi tanárral is, aki Siófokon meglátogatta. Különböző nyári egyetemek és a magyar rádió gyakori előadója volt. 1937-1947-ig tizenöt előadás tartott a rádióban, melyek mind balatoni témájúak. 1939-ben ment nyugdíjba. 1945-ben visszahívták a háború által tönkrement vállalat élére és az államosításig minden erejét és képességét a balatoni halászat újjáépítésének szentelte. Ezután sem vált meg teljesen a vállalattól, nyugdíjas korában is érdeklődött a vállalat ügyei iránt. Mint pedagógusnak egyik legjellemzőbb tulajdonsága volt, hogy szoros kapcsolatot tartott tanítványaival. Észrevétlenül oltotta beléjük a tudomány iránti szeretetet és a könyvek megbecsülését. A BHV -nál eltöltött évek alatt is többször felkeresték volt tanártársai és tanítványai.
  Lukács Károly először 1934-ben vetette fel a halászati múzeum létesítésének gondolatát. Ez a felszabadulás előtt azonban csak kisebb, a Halászati RT. szakgyűjteményeként szerepelt. Mint múzeum szervező elsősorban a Balatonra és a Balaton környékére vonatkozó kultúrtörténeti emlékeket szerette volna megmenteni. Az alapos munka csak 1946-ban indulhatott, meg. Úgy tervezte, hogy a siófoki múzeumot,, melyet 1952-ben alapított a korábbi halászati gyűjteményből, komoly tudományos centrummá, a Keszthelyi Balatoni Múzeum ikertestvérévé fejleszti. Korai halála és a körülmények azonban ezt nem engedték megvalósítani. Élete utolsó éveiben Bél Mátyás “Tractatus” kéziratának szövegkritikai vizsgálatát végezte. Két tervezett munkáját a Balaton vízjogának és birtokviszonyainak történetét már nem írhatta meg, pedig aprólékos gonddal és sok lelkesedéssel gyűjtötte hozzá adatait.
  Ahogy dolgozatainak sorát végigtekintjük, önkéntelenül is a polihisztor Herman Ottó alakja jut eszünkbe, akit ő példaképének teltintett. Családja körében több ízben is elmesélte találkozását a nagy tudóssal. Nyolc-tíz éves lehetett, mikor Herman Ottó Balatonbogláron járt. A serdülő gyermek messziről követte a szakállas tudóst, amint a Balaton vizét figyelte és növényeket gyűjtött. Kisfiús csodálattal leste Herman Ottó minden mozdulatát. Felkísérte a boglári hegyre is, ahol az ősz öreg a kilátást élvezte. Kettőjük élete között valóban nem nehéz felfedezni a párhuzamot. Mindketten a természettudomány felől jutottak el a néprajztudományhoz. Halászati vizsgálódásuk egyformán kétirányú: történeti és gyakorlati jellegű. Történelmi szemléletük és nyelvészeti érdeklődésük mind közös vonásokat mutat.
 

Lehetetlenség meghatottság nélkül idézni azt a gondolatát, melyet így fogalmazott meg “A tenger munkásai, ha meghalnak, testüket a hajóról a vízbe dobják. A tenger lesz örök koporsójuk. Halálom után engem is vessenek a Balaton habjai közé. Ott szeretnék nyugodni.” Végrendeletszerű óhaja természetesen nem teljesülhetett. Mikor koporsóját a Farkasréti temető sírgödrébe leeresztették, egyik búcsúztatója, jó barátja, dr. Zákonyi Ferenc ennek a gondolatnak a hangulatát idézte: “Valahol a Balaton-partján kellene pihennie? De a Balaton ide is elküldi könnyeit a száguldó felhőkben…”

Befejezésül Jámbor Dezső ny. iskola igazgató szavait idézzük, aki így köszönt el búcsúbeszédében Lukács Károlytól a Farkasréti temetőben 1954. május 26-án: “? Polihisztor volt a legjavából., de ezen túl talán pedagógusnak volt a legnagyobb! Akkor volt igazán elemében, ha hallgatói előtt, vagy a katedrán állt. Egész szívét, mélységes tudásának egész kincsét vitte bele előadásaiba, s az órákig tartó előadásai után is alig látszott rajta fáradtság és minden percben kész volt folytatni, vagy újra kezdeni. Nem zárkózott el a tudomány elefántcsont tornyába, akkor volt boldog, ha tudását szétszórhatta a tanulni vágyók lelkébe!…”

 

Lukács Károly 1919-ben cikkek

 

Testvériség 1919. február 15.
Dr. LUKACS KÁROLY REÁLISKOLAI IGAZGATÓ

A hivatalos lap e héten egész sereg örvendetes hírt közölt: tanfelügyelőkké, illetve igazgatókká nevezte ki a haladó eszmék sok derék és eleget szenvedett harcosát. Közöttük van dr. Lukács Károly elvtársunk kinevezése is, akitől – őszinte meggyőződése és kiváló tudása révén – mi igen sokat várunk.

 

Testvériség 1919. március 28.
HÍREK
AZ ÚJ DIÁKOK
A főreáliskola

Dr. Lukács Károly igazgató elvtárs őszinte lelkesedéssel és alapos szakszerűséggel vezeti a főreáliskola tanulóifjúságának nevelési ügyét. Tegnap délelőtt két csoportban az egész tanulóifjúság előtt részletesen ismertette dr. Lukács igazgató a proletárdiktatúra által teremtett új társadalmi rendet, kiindulva az ország politikai helyzetének ismertetéséből és végezve az új helyzetből az iskolai ifjúságra háruló kötelességek megvilágításával. A felsőbb osztályú diákok hivatása a felvilágosítás, a propaganda szolgálatában teljesíteni a kommunizmus programját. A két legfelső osztály diákjai meg is alakították a Szocialista Diákok szakszervezetét és csatlatkozásra szólították fel a többi középiskolai iskolák növendékeit…
?A vallástani órák kiküszöbölésével mindjárt intézkedés történt a vallástant pótló polgári erkölcstan és a társadalom tudományi ismeretek közlésének bevezetésére. Egyelőre míg új tanterv nem áll rendelkezésre, egy szűkebb bizottság, mely dr. Lukács igazgató vezetésével, dr. Falusy, dr. Bázel és Fülöpp Jenő tanárokból áll, foglalkozik az idevágó tanítási anyagok megállapításával.

 

Testvériség 1919. április 1.
EGYÜTT VAGYUNK
A győri fejmunkások demonstrálása

Magyarországnak a régi rezsim alatt kizsákmányolt két osztálya: a fej- és a fizikai munkások egyesültek a proletár államban Alig három hónappal azelőtt pedig még egy világ választotta el őket… Most végre a fizikai munkás izmos karjai fölszabadították kötelékei alól s magukhoz ölelték szeretettel és megértéssel fogadták, mint hatalmas táboruk új erősítését.
A győri közalkalmazottak ez új felfogásnak fényes bizonyítékát adták vasárnap délelőtt 11 órakor a városház előtti téren megtartott impozáns méretű demonstráló népgyűlésükön. Ez volt a győri közalkalmazottak első nyilvános szereplése, melyet a Közalkalmazottak Országos Szövetségének győri csoportja hívott össze.
Halász János csoport alelnök elvtárs nyitotta meg a népgyűlést, lelkes szavakkal üdvözölvén a sok ezer főnyi megjelent közalkalmazott elvtársakat és elvtársnőket.
Lukács Károly dr. főreáliskolai igazgató elvtárs volt a népgyűlés ünnepi szónoka. Azért jöttünk ma össze, – mondotta – hogy kifejezést adjunk gondolatainknak, amelyek belekapcsolódnak az új világrendbe s hitvallást tegyünk fizikai munkástestvéreink előtt szociális meggyőződésünkről. Szükség volt erre, hogy eloszlassuk a munkástestvérek kételyét, amelyre hogy eddig okuk lehetett – az elvitázhatatlan tény. A közalkalmazottakban nem látott mást, mint a rossz törvények végrehajtóit s éppen olyan ellenséget látott bennük, mint a csendőr, a jegyző, a finánc volt.
A bürokrácia cézárai gondoskodtak arról, hogy a fejmunkások öntudata ki ne fejlődhessék. Vaskapocsként szorította le azt a titkos minősítés, meg a választási esélyek. Nekünk pedig már akkor ott kellett volna lennünk a munkástestvérek oldalán, mert a belénk nevelt középosztályhoz való tartózandóságunk semmi más nem volt, mint üres cím, maga a proletár nyomor úri rongyokba göngyölve. Tiltakozunk azonban az ellen, hogy bennünket bizalmatlansággal fogadjanak, mert az oroszországi események itten megismétlődhetnek. A magyar fejmunkást a korrupció szelleme sohase tudta hálójába keríteni. Becsületes szellemi munkás volt mindig a magyar fejmunkás és mint ilyen joggal elvárhatja, hogy bizalommal fogadják fizikai munkástestvérei.
Megértéssel fogadtuk a proletárdiktatúrát, melyet külpolitikai szükségesség és a belső imperialisztikus megszállás alól való szabadulhatásunk parancsolt reánk. A kapitalista termelést föl kellett váltanunk a kollektív termeléssel és az imperialisztikus törekvésekkel szemben magunk mellé állítani a cseh, oláh és szerb proletártestvéreket. Mi felesküszünk erre a proletárdiktatúrára, mert megértjük, hogy az új világrend nekünk szellemi proletároknak csak javunkra lehet. Fel a fejjel, félre a búval, megszűnt a kenyérgond! Mondjuk ki határozatilag, hogy a vörös zászlót,_amelyre most felesküszünk – el nem hagyjuk soha!
A nagy tetszéssel kisért beszéd után Halász János elnök elvtárs általános lelkesedés közt hirdette ki az egyhangúlag elfogadott határozati javaslatot.

 

Testvériség 1919 április 2.
SZAKMOZGALOM
A tanítói szakszervezet bizalmi gyűlése

A szervezett tanárok és tanulók, Halász János elnöklete alatt, március 31-én összbizalmi gyűlést tartottak, amelyen örvendetes tudomásra jutott, hogy a győri nevelő munkások 90 %-a belépett a szervezetbe…
… A munkás-tanácsba: Baranyó Andor és Jámbor Dezső elvtársakat, a szakszervezeti tanácsba: Dr. Lukács Károly és Szabó József elvtársakat delegálta a szakszervezet.
Kimondta a gyűlés, hogy egy öt tagú bizottság által felkéri dr. Pogányné tanügyi megbízottat a tanfelügyelői változás végrehajtására s a magán és helyettes tanítók éhbérének rendezésére.

 

REGGEL
1919. április 11.
MEGVÁLASZTOTTÁK A GYŐRI MUNKÁS- ÉS KATONATANÁCSOT
(Részlet)

A diktatúra melyre a proletár forradalom megvalósításához feltétlenül szükség volt, a munkás- és katonatanácsok választásával részben feleslegessé válik. A hatalom a munkásság vezetőinek kezéből átmegy a munkásság kezébe.
A város lakosságának további sorsát a választástól kezdve az új munkás- és katonatanács intézi, melyet tegnap választottak meg. A választás rendkívül mozgalmassá tette a várost. Mindenki természetesnek találja az új átalakulást és ennek tudható be, hogy a választás is teljesen simán folyt le és a hivatalos listán kijelölteket választották meg. A munkás- és katonatanács új tagjai:
..Kántor Imre, Lőbl Adolf, Lukács Károly, Methner Mihály, Madarász Mihály…

 

Dunántúl Hírlap
1919. szeptember 10.
Rostálás a főreáliskolában

Jóleső érzéssel állapítja meg a Dunántúli Hírlap, hogy a főreáliskola tanári testülete már megkezdte a maga kebelében a rostálást. Két tanártársuk ellen, akik a kommun alatt különösen exponálták magukat állást foglaltak. Ez a két úr dr. Lukács Károly, a kommunisták által kinevezett “igazgató” és Fülöpp Jenő, a közismert “kommunista a mellényzsebben”…

 

RÉSZLET A GYŐRI M.KIR. ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA ÉRTESÍTŐJÉBŐL
az 1918-19-es és 1919-20. iskolai évről 5. old.

1919-20. TESTÜLETI ÜGYEK

Aug. 8-án lemondott az intézet vezetőjének tisztéről dr. Lukács Károly, aki febr. 8-ika óta állott az intézet élén, amelynek éveken át tanára volt. A felettes tanhatóság az igazgató tisztének ellátásával Bozzay Zoltán beosztott zsolnai áll., főreáliskolai igazgatót bízta meg.
. . . A szabályszerűen lefolytatott igazoló eljárás eredménye az volt, hogy a VKM. 1920. jan. 30-án 101085. sz. a. k. r. -vel a proletárdiktatúra támogatása miatt 1 tanárunkat, Fülöpp Jenő r. t.-t állása elvesztésére ítélte, 2-t pedig: dr. Falusy Bélát és dr. Lukács Károlyt az I. fokú büntetéssel kapcsolatban áthelyezett, még pedig dr. Falusyt a Szombathelyi áll. főreáliskolához, dr. Lukácsot a Ceglédi főgimnáziumhoz.

Részletek a Győri magyar királyi állami Révai Miklós főreáliskola 1922-23 iskolaévének értesítőjéből. 49. oldal.
BÁSZEL ERNŐ: AZ ÖTVENÉVES JUBILEUM LEFOLYÁSA
?Adományokat juttattak az intézetnek különböző rendeltetéssel a következők: 1. Dr. Lukács Károly volt igazgató, a Balatoni Halásztársulat igazgatója (Balatonfüred) 60. 000 koronás ösztöndíj-alapítványt tett, melyet addig maga gyümölcsöztet, míg legcélszerűbb formáját megtalálja, de addig is évenként 5000 K-t, juttat kamatként a történelemben legkitűnőbb érettségiző növendék jutalmazására…

. . . Hála és köszönet a hálás megemlékezőknek- és nemes adakozóknak! Örülünk, hogy sokan vannak, kik lélekben együtt ünnepelnek az intézettel. Ez megnyugtató, mert bizonyítéka annak, hogy megértéssel találkozunk. A nevelőknek nincs más jutalmuk, nem is várnak mást, mint hogy megértéssel találkozzanak elsősorban a volt tanítványok részéről és csak másodsorban a felettes hatóságok részéről.

 

BEDÉCS GYULA: Dr. Lukács Károly=Győr
1973. március 26.

Dr. Lukács Károly a Tanácsköztársaság idején a győri főreáliskola igazgatója volt. Megemlékező írásunk tisztelgés emléke előtt a proletár forradalom évfordulóján.
A főreáliskolába 1908-ban került, mint okleveles tanárjelölt, három év múlva nevezték ki a magyar és francia nyelv rendes tanárává. 1914-ben a frontra került, ahol átélte a háború minden borzalmát és szenvedését. A feleslegesen kiontott vér vezette el a béke gondolatához. Az őszirózsás forradalom idején bekapcsolódott az átalakulás áramába. Kinevezték a főreál igazgatójává. A lövészárokban a békéért emelte fel szavát, székfoglaló beszédében már az elkövetkező társadalmi változás szükségességéről szólt. “Az emberiségnek egy kisebb része az elsőrendű szükségletek kielégítésére a termelőeszközöket a kezében tartja, azzal tetszése szerint rendelkezik. Ez ellen harcot folytat az emberiség nagyobb része. Az emberiség fejlődése tulajdonképpen forradalmi, s ez szükségszerűen a hatalom megszerzését vonja maga után, azok számára, akik eddig ki voltak zárva.”
A beszéd akkor egy új világnézet és történelemszemlélet térhódítását jelentette ebben a középiskolában. S ez meggyőződés volt, ami a későbbi tetteket irányította. Vezetésével jelentette ki a tantestület, hogy “csatlakozik a Magyar Szocialista Párthoz és azt teljes erejével támogatja”. Iskolájában az elsők között alakult meg a Diákbizottság, amely “kivívta” jogát, hogy a diákokat érintő kérdésekben döntsön. Dr. Lukács Károly egyik szervezője volt. a Művelődésügyi Direktórium által életre hívott átképző iskolának, amelynek célja a marxizmus megismertetése a pedagógusokkal; vezetője az 1919 nyarán szervezett Munkás Szabadiskolának.

1919 szeptemberében arról adott hírt az újság, hogy “Az Igazoló Bizottság két tanár ellen – kik a kommun alatt különösen exponálták magukat ? állást foglalt. E két úr: Lukács Károly, a kommunisták által kinevezett igazgató…” S ennek eredményeként, a meghurcoltatásba belefáradva és az iskolarendszerrel szembehelyezkedve elhagyta Győrt és a tanári pályát.

Győrből szűkebb pátriájába, a Balaton mellé költözött, ahol a balatonfüredi Halász Társulat igazgatója lett. Megalapította a Hajózási Múzeumot, s tevékeny szerepet játszott a balatoni halászat fellendítésében és kutatásában. 1957-ben halt meg (téves adat, 1954-ben halt meg), emlékét iskolája és Siófokon az általa alapított Múzeum falán emléktábla őrzi.”

 

Bibliográfia

Könyvek, különlenyomatok

AMERIKAI HALAK A BALATONBAN. Bp. 1937 Egyet. ny. 5 p. – 24 cm.
/Klny. a Természettudományi Közlöny 1937. aug.8. sz./A BALATON. Kiad. a Magyar Szemle Társaság. Bp.1931. 79 p.16 cm.
/A Magyar Szemle kincsestára 114./
Ua. 2. kiad. 1941. /Kincsestár 114. /

A BALATON ÉS A “FOGAS” – KÉRDÉS. H. é. ny. n. 35 p. 23 cm.

A BALATON HALAINAK GYAKORISÁGÁRÓL. Tihany, 1932. Városi ny. Debrecen. 18-27 p. 26 cm. /Klny. a Magyar Biológiai
Kutatóintézet I. oszt. munkáiból 1932. V. köt. /

A BALATON HALAIRÓL ÉS HALÁSZATÁRÓL. Előadás. Kiad. a M[agyar Kir[ályi] Balatoni Intéző Bizottság.
[Balatonfüred, 1936] . ny.n. 27 p. 24 cm. soksz.

A BALATON HALÁSZATA ÉS HALIPARA. = Magyar nemzetgazdasági enciklopédia. 1934. 1. köt. 249-254. p.

A BALATON HALÁSZTOPOGRÁFIÁJA. Bp. 1939, Váci Fegyintézet ny. 28 p. – 17 cm.
/Klny. a Halászatból./
A BALATONI FOGASRÓL. Bp. 1932. Egyetemi ny. 8 p. illusztr. 24 cm.
/Klny. a Természettudományi Közlöny. 1932. márc.1-15. /

BALATONI HALÁSZAT KÉT ÉVSZÁZAD TÁVLATÁBAN. H. é. ny. n. 367-369. p. 23 cm.
/Klny. az Ethnographia – Népélet. 1940. 3./

A BALATONI HALÁSZAT MULTJÁBÓL. Adatok a Balaton Birtoktörténetéhez. 1. A tihanyi apátság Balatonjáról. 2. A Balatonfő birtoktörténete. 3. A piaristák Balatonja. 4. A veszprémi egyház balatoni birtokai. Bp. 1943, Stephaneum ny. 2 db. – 19 cm.
/Klny. a Balaton 1942-1943./

BALATONI PONTYOK. [Bp. 1938. Egyet. ny ].5 p. 24 cm.
/Klny. a Természettudományi Közlöny. 1938. augusztus 8./

A BALATONMELLÉK NÉPESEDÉSE. H.é.n. Hornyánszky ny . 94- 104. p. 26 cm.
/Klny. a Magyar Statisztikai Szemle 1941. 2./

A BALATONPART VÉDEDELME A VIZ ÉS JÉG OSTROMA ELLEN. Tapolca, [1935], László ny. [16] p.- 24 cm.
/Klny. a Balatoni Kurírból./
Ua. Bp. 1935, Szerző. Egyet. ny. 10 p.
/Klny. a Természettudományi Közlöny 1935. márc. 1-15. sz. /

A BALATONVIDÉK FÖLDRAJZA KÉTSZÁZ ÉV ELŐTT. Bél Mátyás “Notitia comitatum Veszprimiensis Simighiensis et Szaladiensis” c.
kéziratának ismertetése. Tihany. 1942, ny.n. 148-191 p. 26 cm.
/Klny. a Magyar Biológiai Kutatóintézet munkái. XIV. Köt./

A BALATONVIDÉK FÖLDRAJZA KÉTSZÁZ ÉV ELŐTT. Bél Mátyás “Notitia comitatuum Veszprimiensis, Simighiensis et Szaladiensis? c.
kéziratának fordítása és ismertetése. Tihany, 1943. Dunántúl Pécsi Egyet. ny . 221-300 p. 1 t . 27 cm.
/Klny. a Magyar Biológiai Kutatóintézet munkái XV. köt. /

A BALATONVIDÉKI HÍRLAPIRODALOM ELSŐ NEGYEDSZÁZADA. /1861-1885. / Bp. 1944, Egyet, ny. 20 p. – 23 cm.
/Klny. a Magyar Könyvszemléből./

BÉL MÁTYÁS “TRACTATUS DE RE RUSTICA HUNGARORUM” C. MUNKÁJA ÉS “MAGYARORSZÁG HALAIRÓL ÉS HALÁSZATÁRÓL” SZÓLÓ FEJEZETÉNEK ISMERTETÉSE.
Írta és az eredeti szöveget ford. –. Tihany 1941, Szerző, Dunántúl Pécsi Egyet. ny. 109-164 p. 26 cm.
/Klny. a Magyar Biológiai Kutatóintézet munkáiból./

ÉLŐHAL ÉS JEGELTHAL. H. é. n. Egyetemi ny. Bp. 5 p. 23 cm.
/Klny. a Természettudományi Közlöny. 1930. júli.1-15. /

LE FOGACHE, SANDRE SPÉCIAL DU LAC BALATON, Orléans 1935, Impr. du Loiret. 26 p. – 24 cm.

FOGAS. Bp. [1943] , Egyet. ny. 4 p. 1 t. – 23 cm.
/Klny. a Magyar Nyelv. 39. 1943. évf. /

A “FOGAS”-KÉRDÉSRŐL. Két levél a szerkesztőhöz.
Bp. [1940], MTI ny. 4 p. – 29 cm.

A “FOGAS” VÉDELME. Bp. 1940, Kellner ny. 8 p. 20 cm.
/Klny. a Balatoni Kurír. 1940. febr. 8./

A FRANCIA ÁLLAMGAZDASÁG SULLY IDEJÉBEN. Bp. 1907, Orsz. Központi Községi ny. IV, 70 p. – 24 cm.

GEOGRAPHIA REGIONIS BALATONENSIS ANTE DUCENTOS ANNOS. Tractatio operis Mathiae Belii: Notitia comitatuum Veszprimiensis,
Simighiensis et Szaladiensis. Tihany 1942, Dunántúl Pécsi Egyet. ny. 147- 192 p. – 27 cm.
/Klny. a Magyar Biológiai Kutatóintézet Munkálataiból./

A HALÁSZAT ÉS A HALISMERET FEJLŐDÉSE A SZOVJETUNIÓBAN. H. é. ny. n. 376-382. p. 26 cm. A Magyar Hidrológiai Társaság 1950.
március 9-iki előadó ülésén elhangzott előadás.

A HALLISZT GYÁRTÁSA ÉS MINŐSÉGE. Bp. 1931, Egyet.ny. 6 p. – 25 cm.
/Klny. a Természettudományi Közlöny 1931. febr.15. sz./

JÉGI HALÁSZAT A BALATONON; Bp. 1929, Egyetemi ny. 13 p. 23 cm.
/Klny. a Természettudományi Közlöny 1929. márc. 1./

KOSSUTH LAJOS A BALATONÉRT. Siófok, 1948, Balaton ny. 15 p. – 24 cm.
/Siófoki füzetek 5./

KULTÚRA-FEJLESZTÉS A BALATONON. Tapolcza, [1935] László ny. 24 p. – 21 cm.
/Klny. a Balatoni Kurírból./

LE LAC BALATON, SA PECHE ET SA PISCICULTURE. Neuchâtel 1932. Impr. Attinger. 72 p. – 27 cm. /Klny. a Bulletin Suisse de
P.che et Piscicultureből./

MIBŐL LESZ A FOGAS? [Bp. 1940], Franklin ny. [563]-567 p. illusztr. 27 cm.
/Klny. a Búvár. 1940. dec./

NÉMETORSZÁGI HALÁSZATI TAPASZTALATOK. (Kiad. az Országos Halászati Egyesület.) H.é.n. Váci Fegyint. ny. Vác. 7 p. 2o cm.
/ Klny. a Halászat 1928. 13-14./

NYELVTÖRTÉNETI ADATOK. Fogas. [Bp. 1943], Egyetemi ny. [156]-157 p. 1 t. 23 cm.
/Klny. a Magyar Nyelv. 1943. /

PONTY JELÖLÉSEK A BALATONON. Bp. 1937, Kertész ny. Karcag. 143-151 p. – 23 cm.
/Klny. az Állattani Közlemények 1937. 3-4./

A PONTYTENYÉSZTÉS NAGYVÁROSOK SZENNYVIZÉBŐL. [Bp.1941], Franklin ny. 144-147 p. 26 cm.
/Klny. a Búvár. 1941. ápr./

A RÁKÓCZI SZABADSÁGHARC BALATON KÖRNYÉKI HAGYOMÁNYAI. Kiad. a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat. H. é. ny. n. 15 p. 29 cm.
A Balatoni Hét alkalmából rendezett előadás kézirata.

SANDRE SPECIAL DU LAC BALATON. Orleans, 1935, .l. Societe Nouvelle impr. 26 p. 23 cm.
Előadás a Vízgazdálkodás és Halászat 7. nemzetközi kongresszusán. Páris 1931.

SIÓFOK FÜRDŐ FEJLŐDÉSE /1863-1943/ Siófok 1946, Egyet. ny. Bp. 16 p. – 24 cm.
/Siófoki füzetek 1./

TIHANYI NEMZETI PARK? Bp. é.n. Athenaeum. 8 p.26 cm.
/Klny. a Magyar Szemle 1943. okt./

UTAZÁS A BALATON KÖRÜL Siófoktól Siófokig. Siófok 1947, Egyet. ny. Bp. 63 p. – 19 cm.
/Siófoki füzetek. Turista sor. 1./

VÁNDORKAGYLÓ A BALATONBAN. H. é. n. Váci Fegyint. ny. Vác. 7 p. 16 cm.
/Klny. a Halászat. 1934. 11-12./

VIHAR A HOMOKTENGEREN. [Regény] Szeged a 1930, Uj Nemzedék ny. 297 p. – 13 cm.

 

Folyóiratcikkek

ADATOK A BALATONVIDÉK TÖRTÉNETÉHEZ. Balatonberény a legrégibb somogyi parti fürdőhely. = Balatoni Szemle. 2. 1943. 9.
285-288. p.

ADATOK A BALATONVIDÉK TÖRTÉNETÉHEZ. Balatonföldvár alapítása. = Balatoni Szemle. 2. 1943. 8. 263-267. p.

ADATOK A FERTŐ ÉS RÁBAKÖZ HALÁSZATÁNAK TÖRTÉNETÉHEZ. = Ethnographia. 64. 1953. 1-4. 282-290. p.

ADATOK LENGYELORSZÁG HALÁSZATÁNAK ISMERTETÉSÉHEZ.= Halászat. 31. 1930. 7-8. 31. p.

AKVÁRIUMI FOGASMEGFIGYELÉSEK. = Halászat. 42. 1941. 3. 21-22. p.

AKVÁRIUMI MEGFIGYELÉSEK SIÓFOKON. = Halászat. 42. 1941. 1. 3-4. p.

ASZÁLY ÉS APÁLY A BALATON TURZÁSÖVÉBEN. = Halászat. 42. 1941. 10. 82-83. p.

A BALATON ÉLETE. = Magyar Szemle. 43. köt. 1942. 180. 70-75. p.

BALATON ÉS A SZABADIDŐ MOZGALOM. = Országjárás. 6. 1940. 34. 5. p.

A BALATON HALÁSZATA ÉS HALIPARA. = Magyar Mezőgazdaság. 1934. 249-254. p.

A BALATON HALÁSZTOPOGRÁFIÁJA. [1-2.] = Halászat. 34. 1933. 21-22. 97-98. p. 23-24. 105-110. p.

A BALATON KIALAKULÁSA. = Somogyi Néplap. 11. 1954. 139. 8. p.

A BALATON TAVA ÉS AZ Ő HALFAUNÁJA. = Halászat. 33.1932. 5-6. 23-25. p.

BALATONFOGASCH. = Der Sportfischer. 1932. 10. 363-368. p.

BALATONFÖLDVÁRI HELYZETKÉP. = Balatoni Kurír. 1947. 9. 4. 3. p.

BALATONI FOGAS EMLITÉSE EGY KÖZEI 400 ÉVES MAGYAR KÉZIRATBAN. = Halászat. 44. 1943. 2. 15. p.

A BALATONI FOGASRÓL. = Sporthorgász. 7. 1941. 6. 1-2. p.

A BALATONI GŐZHAJÓZÁS A MAGYAR SZABADSÁGHARCBAN. 1-4. Egykorú hírlapok alapján. = Balatoni Kurír. 1948. 3. 18; 4. 15, 29; 5. 3. 4. p.

BALATONI GYÓGYITÓ FORRÁSOK ÉS FÜRDŐK KÉT ÉVSZÁZAD ELŐTT. = Balatoni Szemle. 1. 1942. 1. 28-33. p.

A BALATONI HALÁSZAT MULTJÁBÓL. [1-3.] = Halászat. 43. 1942. 3. 20-21. p. 7. 50-52. p. ; 12. 96 – 100. p.
A 3. rész önálló címe: A piaristák Balatonja.

A BALATONI HALÁSZAT MULTJÁBÓL. [4] Adatok a Balaton birtoktörténetéhez. A veszprémi egyház balatoni birtokai. A püspökség Balatonja. = Halászat. 44. 1943. 11. 89-90. p.; 12. 96 p.; 45. 1944. 11. p.

A BALATONI HINÁRSARJAK VÁNDORLÁSA. = Természettudományi Közlöny. 60. köt. 1928. 869. 643-644. p.

A BALATONI PORZÓ IRODALMÁRÓL. = Balatoni Kurír. 1942. 4. 23. 3. p.

A BALATONISMERET MULTJÁBÓL. = Balaton. 33. 1940. 2. 5- 6. p.

A BALATONKÖRNYÉKE IS ROMÁN VOLT VALAMIKOR? Így dolgoztak ők Trianonban. = Balatoni Kurír. 1940. 10. 3. 1. p.

BALATONMEGYE ÉS BALATONJÁRÁS. = Magyar Szemle. 39. köt. 1940. 156. 94 – 99. p.

BALATONPART VÉDELME A VÍZ ÉS A JÉG OSTROMA ELLEN. = Természettudományi Közlöny 67. köt. 1935. 1023-1024. 112 – 120 p.

BALATONPARTI FALVAK AZ UJSZERZEMÉNYI BIZOTTSÁG IGAZGATÁSA ALATT. = Balatoni Szemle. 1. 1942. 4. 135-140. p.

BALATONPARTI KÉPESLAP. = Magyar Nemzet. 1942. 9. 30.

BALATONPARTI VÁRAK., Mutatvány – – a “Balaton” c. munkájából.= Balaton. 23. 1930. 8-9. 68-69. p.

A BALATONVIDÉKI HIRLAPIRODALOM ELSŐ NEGYEDSZÁZADA. /1861-1885./ = Magyar Könyvszemle. 68. 1944. 1. 35-52. p.

BALATONVIDÉKI VÍZ- ÉS FÖLDRAJZI TÁJSZÓK. = Magyar Nyelv. 48. 1952. 1-4. 184-189. p.

CROISSEMENTS DE CARPES NOBLES HONGROISES ET ALLEMANDES. = Bulletin Francais de Pisciculture. 1932. 51. 93-95. p.

CSENDÉLET A BALATONON. = Halászat. 34. 1933. 1-2. 2-4. p.

CSIK, CIBÉK. = Magyar Nyelv. 46. 1950. 3. 264-265. p.

A CSUKA TÁPLÁLKOZÁSÁRÓL. = Halászat. 33. 1935. 9-10. 42-45. p.

ÉDESVIZI HALBEVITEL NÉMETORSZÁGBA. = Halászat. 30. 1929. 7-8. 36. p.

EGY BALATONI HALÁSZ NAPLÓJÁBÓL. = Halászat. 37. 1936. 11-12. 48-49. p.

EGY MAGÁNYOS SÉTÁLÓ SZEMLÉLŐDÉSEI A KORAŐSZI BALATONPARTON= Magyar Nemzet. 1941. 9. 28.

EGY XVIII. SZÁZADI POLIHISZTOR KIADATLAN IRÁSAI A MAGYAR HALÁSZATRÓL. /Bél Mátyásról/. = Halászat 41. 1940. 7. 57- 58. p.

EMLÉKEZÉS VUTSKITS GYÖRGYRŐL. /1853-1929/. = Halászat. 32. 1935. 11-12. 56-58. p.

ÉRZÉKI CSALÓDÁS A HALAK VILÁGAIBAN. = Halászat. 36. 1935. 21-22. 93-94. p.

A FELSŐIREGI PONTYOK GYARAPODÁSÁRÓL A BALATONBÓL. = Halászat. 39. 1938. 1-2. 7. p.

FOGAS. = Magyar Nyelv. 36. 1940. 1. 132-134. p.

FOGAS. = Magyar Nyelv. 39. 1943. 1. 156-157. p.

A ?FOGAS? HALNÉV HASZNÁLATÁNAK TÖRTÉNETE. = Természettudományi Közlöny. 72. köt. 1940. 1106. 151-152 p.

A FOGAS KÉRDÉSHEZ. = Halászat. 41. 1940. 9. 78. p.

A FOGAS KÉRDÉSRŐL. = Halászat. 41. 1940. 8. 68-69. p.

FOGASIVADÉKOK, HIDRÁK ÉS LEPTODORÁK ÉLET-HALÁLHARCA, Akváriumi megfigyelések. = Halászat. 42. 1941. 9. 76-77. p.

FOK-SÁR-SIÓ-SIÓFOK. = Magyar Nyelv. 47. 1951. 2. 255-266. p.

A FRANCIA ÁLLAMGAZDASÁG SULLY IDEJÉN. = Közgazdasági Szemle. 31. 1907. 37. köt. 1. 7-23. p. Doktori értekezés.

HAJÓZÁS ÉS HALÁSZAT. = Halászat. 38. 1937. 7-8. 27-28. p.

A HALAK ÉRTELMESSÉGÉRŐL= Természettudományi Közlöny. 61. köt. 1929. 896. 712. p.

A HALAK TÁPLÁLÉKA MAGYAR TAVAKBAN, HALASTAVAKBAN ÉS FOLYÓKBAN. = Halászat. 1929. 13-14. 78-79. p.

A “HALÁSZAT” ÉS A BALATONHALÁSZAT. = Halászat. 25. 1924. 17-18. 57. p.

A HALÁSZAT ÉS A HALISMERET FEJLŐDÉSE A SZOVJETUNIÓBAN. = Hidrológiai Közlöny. 30. 1950. 9-10. 375-383. p.

A HALÁSZAT ORGANIZÁCIÓJA NÉMETORSZÁGBAN. = Halászat. 30. 1929. 7-8. 34-35. p.

A HALÁSZATI JOG. = Magyar Szemle. 37. köt. 1939. 147. 197-201. p.

HALÁSZZÁSZLÓAVATÁS A BALATONON. = Halászat. 22. 1921. 13- 14. 40 – 41. p.

A HALLISZT GYÁRTÁSA ÉS MINŐSÉGE. = Természettudományi Közlöny. 63. köt. 1931. 926. 115 – 120. p.

HALRABLÁS A BALATONON. Bp. 1923, Pátria ny. 15 1.
/Klny. a Halászatról./

HALTENYÉSZTÉS CSEHORSZÁGBAN J. Pellegrini munkája nyomán. = Halászat. 30. 1929. 15-16. 90-91. p.; 17-18. 99-102. p.

HIVATÁSOS HORGÁSZOK ÉS SPORTHORGÁSZOK A BALATONON. = Sporthorgász. 1. 1936. 13-14. 9-11. p.

A HORVÁTH HÁZ. = Balatoni Szemle.2.1943. 10. 319 -322. p.

IZELÍTŐ A JÖVŐ HALÁSZATI TECHNIKÁJÁBÓL. = Halászat .29. 1928. 23-24. 104-105. p.

A JEGELT HAL KEZELÉSE ÉS SZÁLLÍTÁSA. = Halászat. 30. 1929. 15-16. 92-94. p.

JEGES HALÁSZAT A BALATONON = Halászat. 25. 1924. 5-6. 15. p.

JÓZSEF NÁDOR ELSŐ `LÁTOGATÁSA FÜREDEN. = Balatoni Szemle 2. 1943. 10. 319 -322. p.

KAPOSVÁR FEJLŐDÉSE A DEMOGRÁFIA MEGVILÁGÍTÁSÁBAN. Hanyatló város-e Kaposvár? = Új Somogy. 22. 1940. 141. 6. 6. p.

KARDOS GYÖRGY. = Halászat. 35. 1934. 9 -10. 41. p.

KATICABOGÁR-RAJZÁS. = Halászat. 43. 1942. 11. 91. p.

KENDERÁZTATÁS HATÁSA A HALASVIZEK VILÁGÁRA. = Halászat. 30. 1929. 9-10. 47-48. p.; 11-12. 59-61. p.

KESZTHELY HÍRLAPIRODALMA TÖRTÉNETÉHEZ. [1 – 2] = Balatoni Kurír. 1944. 1. 20. 3. p.; 27. 3. p.

A KESZTHELYI HELIKON. [1 -2.] = Balaton. 30. 1937. 1- 2. 3 – 4. p. ; 11- 12. p.

KÉTSZÁZÉVES HELYSZÍNI TUDÓSÍTÁS A JÉGI HALÁSZATRÓL. = Balatoni Kurír. 1941. 1. 16. 2. p.

KORSZERŰ HALGAZDASÁG A TERMÉSZETES TAVAKBAN. = Halászat. 33. 1932. 23-24. 107-109. p.

LEVÉL A BALATONRÓL. [1 – 2.] = Halászat. 23. 1922. 3-4. 7-8. p.; 24. 1923. 5 – 6. 15. p.

LEVÉL A BALATONRÓL.= Halászat. 36. 1935. 5-6. 19-20. p.

LEVÉL A BALATONRÓL. = Halászat. 38. 1937. 17-18. 70. p.

LEVÉL A BALATONRÓL. Siófok és Sió-csatornázás története. = Szabad Nép. 12. 1953. 1. p.

A MAGYAR HALÁSZAT MÚLTJÁBÓL. 1-2. = Halászat. 40. 1939. 16. 98-100. p.; 17. 107 -109. p.

A MAGYAR HALÁSZAT MULTJÁBÓL. Kisszántói Pethe Ferenc írásai a fogasról és a jégi halászatról. /1797-1814. / 1-2. = Halászat. 42. 1941. 11. 90-92. p. 12. 101-102. p.

A MAGYAR HALÁSZAT MÚLTJÁBÓL. A Pesti Halászcéh könyvei. = Halászat. 41. 1940. 11. 93-94. p.

MAGYAR HALÁSZATI SZAKIRODALOM 1916-1940-ben. 1-5. = Halászat. 45. 1944. 3. 25-26. p. ; 4. 36. p. ; 10. 94-95. p. ; 11. 136 – 137. p.; 12. 159. p.

A MAGYAR TENGER ELSŐ KÖLTŐ RAJONGÓJA. Balatoni veszedelem. = Balatoni Kurír. 1939. 12. 18. 1-3. p.

MÁTYÁS KIRÁLY VIZÁI. = Halászat. 41. 1940. 3. 22- 23. p.

MÉG EGY PÁR SZÓ A BALATONI HALLISZTRŐL. = Halászat. 30. 1929. 5-6. 26-27. p.

MIT TEHET A TANITÓ A BALATON FEJLESZTÉSÉÉRT? Megjegyzések egy balatonparti tanító tárcacikkére.= Balatoni Kurír. 4. 1936. 15. 4. 3. p.

CHARLES: LA MÓULE MIGRARICE DANS LE LAC BALATON. = Bulletin Francais de Pisciculture. 86. 1935. 8. 25-29. p.

NÉHÁNY LEVELEK BALATONRÓL ÉS BALATON MELLYÉKÉRŐL. =Balaton. 30. 1937. 3. 20 -22. p.

NÉHÁNY SZÓ A TIHANYI BIOLÓGIAI INTÉZETRŐL. = Balatoni Kurír. 1942. 2. 26. 3. p.

NÉMET HALÁSZATI KONGRESSZUS BÉCSBEN = Halászat. 30. 1929. 19 – 20. 107. p.

NÉMETORSZÁGI HALÁSZATI HIREK.= Halászat. 29. 1928. 11 – 12. 51. p.

NÉMETORSZÁGI HALÁSZATI TAPASZTALATOK. [1.] – 3. 2. A hálók konzerválásáról. 3. A haltermelés és halértékesítés jövedelmezőségi kérdéseiről. = Halászat. 29. 1928. 13 – 14.; 56 ? 58. p. 15- 16.; 70. p. 17 – 18. 77 -78. p.; 19 -20. 83 -85. p.; 21 -22. 91 -93. p. Az 1. rész önálló cím nélkül jelent meg.

AZ OLASZORSZÁGI TAVAK HALÁSZATÁRÓ1. [1 ? 3.] = Halászat. 32. 1931. 17-18. 82. p.; 19 -20. 92 – 94. p.; 23- 24. 112 -114. p.

PÉZSMAPOCOK A BALATON PARTJÁN. = Halászat. 37. 1936. 15 -16. 70-71. p.

PISZTRÁNG-SÜGÉR A BALATONBÓL /Micropteru salmoides Jord./ = Halászat. 37. 1936. 17 -18. 78 -79. p.

PÓK-HÁLÓ. = Magyar Nyelv. 49. 1953. 1 – 2. 200 -201. p.

PONYTJELÖLÉSEK ÉS AZOK TANULSÁGAI A BALATONBAN. = Halászat. 34. 1933. 9-10. 49 -51. p.

PONTYTENYÉSZTÉS NAGYVÁROSOK SZENNYVIZÉBŐL. = Búvár. 1941. 4. 144 -147. p.

POZSÁR. = Magyar Nyelv. 46. 1950. 4. 370 ? 371. p.

LA PRODUCTION EN CARPES DU LAC BALATON. = Bulletin Francais de Pisciculture. 1931. 11. 147 -148. p.

A SARKI HÓSÜVEGEK VÁLTOZÁSAI A MARSON ÉS A FÖLDÖN. = Földrajzi Közlemények. 1904. 32. köt. 2. 41-72. p. Részlet a szerző a Mars és a Föld összehasonlító topográfiája c. értekezéséből.

SEBES PISZTRÁNG A BALATONBAN. = Halászat. 39. 1938. 3 – 4. 17. p.

SCHIEMENZ ÉS A HALÁSZBABONÁK. = Halászat. 38. 1937. 3 – 4. 12-14. p.

SIÓFOK AZ UJJÁÉPÍTÉS ÉS A KULTURÁLIS FELEMELKEDÉS ÚTJÁN. = Balatoni Kurír. 1947. 8. 21. 4. p.

A SIÓFOKI FÖLDVÁR. = Balatoni Kurír. 1942. 2. 19. 3. p.

SIÓFOKI HELYZETKÉP. = Magyar Nemzet. 3. 1947. 118. 4. p.

SOMOGYI LÓTENYÉSZTÉS SIKERE 100 ÉV ELŐTT. = Új Somogy. 22. 1940. 101. 5. 6. p.

SPORTHORGÁSZAT A BALATONON. = Halászat. 26. 1925. 15 – 16. 62. p.

SPORTHORGÁSZAT ÉS HORGÁSZIPAR A BALATONON. [ 1 – 2.] = Halászat. 37. 1936. 19 -20. 83-16. p. ; 21-22. 90 – 92. p.

SULLY MEZŐGAZDASÁGI ÉS IPARI POLITIKÁJA. = Közgazdasági Szemle. 31. 1907. 37. köt. 3. 181 ? 193. p.

A SVÁJCI TAVAK HALÁSZATÁRÓI [1 – 5.] A. A Bodeni tó halászata. B. A Genfi tó halászata. C. A svájci tavak halászatáról. D. Hivatásos halászat és sporthorgászat. = Halászat. 32. 1931. 1 – 2. p. 3 – 4. 13 – 15. p. ; 5 – 6. 28 – 29. p. ; 7 – 8. 36 – 37. p. ; 9 – 10. 46-47 , p.
Az e1ső cikk önálló cím nélkül.

SVÁJCI VILÁGLAP A BALATON VENDÉGFORGALMÁRÓL. = Balatoni Kurír. 1947. 9. 18. 2. p.

SZÁRCSA. = Magyar Nyelv. 49. 1953. 3 -4. 475 p.

SZÉCHENYI EGYIK ELŐFUTÁRJA A KESZTHELYI GEORGIKONBAN. = Balaton. 34. 1941. 12. 49 – 50. p.

SZIVÁRVÁNYOS PISZTRÁNG A BALATONBAN: = Halászat. 39. 1938. 5 -6. 25 -26. p.

TIHANY NEMZETI PARK. Hét Javaslat = Országjárás 9. 1943. 19. 2. p.

TISZAI HATÁS A BALATONI HALÁSZATBAN. = Ethnographia 62. 1951. 1 -2. 83 -112. p.

TISZTÁZZUK A FOGALMAKAT A FOGAS KÉRDÉSBEN. = Halászat 41. 1940. 11. 92 -93. p.

ÚJABB ADATOK A NÉMET HALÁSZATRÓL. = Halászat. 31. 1930. 9 -10. 37 -38. p.

ÚJABB ADATOK A VÁNDORKAGYLÓ /DREISSENSIA/ BALATONI ELTERJEDÉSÉRŐL = Halászat. 36. 1935. 17 – 18. 74-75.p.

ÚJABB ADATOK A VILLAMOS HALÁSZATRÓL. = Halászat. 29. 1928. 15 – 16. 73. p.

ÚJABB BALATONI PONYTJELEK. = Halászat. 34. 1933. 9 -10. 55. p.

ÚJABB HÁROM ESZTENDŐ A BALATONI PONYTJELÖLÉSEK TÖRTÉNETÉBŐL. = Halászat. 36. 1935. 21 – 22. 74 – 75. p.

ÚJABB ÓRIÁSPONTY A BALATONBÓL. = Halászat. 39. 1938. 1-2. 7. p.

ÚJRA A BALATONRÓL. = Magyar Szemle. 6. köt. 1929. 24. 374 – 379. p.

VÁLASZ EGY HÍRLAPI KÖZLEMÉNYRE. Hogyan dolgozik a Tihanyi Biológiai Intézet. = Halászat. 29. 1928. 11 – 12. 50. p.

VÁNDORKAGYLÓ A BALATONBAN. = Halászat. 35. 1934. 11-12. 45-47. p.

VESZPRÉM FEJLŐDÉSE AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ DEMOGRÁFIA VILÁGÁNÁL. [1 – 3.] = Balatoni Kurír. 1941. 2. 13. 20 ; 3. 6. 3 – 4. p.

VILÁGÍTÓ HALÁSZAT AZ ADRIÁN. = Halászat. 30. 1929. 7. 7 – 8. 35 -36. p.

VITAMIN A HALAK TÁPLÁLKOZÁSÁBAN. = Halászat. 29. 1928. 1 – 2. 3 – 5.p.

VIZAHALÁSZAT TOLNÁN 1800-ban. = Halászat. 41. 1940.3. 22-23. p.

A ZALAI BALATONPART RÁKÓCZI SZABADSÁGHARCA ELŐESTÉJÉN. = Balaton. 35. 1942. 12. 46-47. p.

 

Könyvismertetések

A./ Lukács Károly könyvismertetései

ARCHÍVUM BALATONICUM. Vol. II. 1. Tihany 1928. Ism. Lukács Károly. = Halászat. 30. 1929. 3 – 4. 18. p.

DEGRÉ ALAJOS: A magyar halászati jog a középkorban. Kiad. a Budapesti Egyetem Jogtörténeti Szemináriuma. 1939. 167 p. Ism. Lukács Károly. = Halászat. 40. 1939. 11. 60 – 62. p.

ENTZ GÉZA – SEBESTYÉN OLGA: A Balaton élete. 1940. 170. p. /A Magyar Biológiai Kutatóintézet munkái 12./Ism. Lukács Károly.= Halászat. 41. 1940. 12. 101 ? 102. p.

ERSTES JAHRBUCH DES ÖSTERR. FISSCHEREIBUNDES ZUGLEICH FISCHEREI KALENDER 1929. Ism. L[ukács Károly]. = Halászat. 30. 1929. 5 -6. 27 – 28. p.

HANKÓ BÉLA: A hal és a halgazdaság. Kiad. A Természettudományi Társulat. 1928. 252. p. Ism. Lukács Károly: Széljegyzetek egy haltenyésztési kézikönyvhöz. = Halászat. 30. 1929. 1 -2. 3 -7. p.

KERESZTURY DEZSŐ: Balaton. Bp. 1940. Officina. Ism. Lukács Károly. = Balaton. 33. 1940. 6. 23. p.

UNGER EMIL: Az ökológia és a közgazdaságtan analógiáiról és valóságos összefüggéseiről. 1942. 26 1. /Klny. az Állattani Közleményekből./ Ism. L[ukács] K [ároly].= Halászat. 44. 1943. 2. 15. p.

TASCHENBUCH FÜR FISCHER UND TEICHWIRTE. 1929. Ism. Lukács Károly.= Halászat. 30. 1929. 5 – 6. 27. p.

TASCHENBUCH FÜR FISCHER UND TEICHWIRTE. Kiad. J. Neumanns. Ism. Lukács Károly. = Halászat. 33. 1932. 23 – 24. 107. p.

B/ KÖNYVISMERTETÉSEK LUKÁCS KÁROLY MŰVEIRŐL

A BALATON. Előadás. Ism. D. R. = Halászat. 37. 1936. 9 – 10. 43. p.

A BALATON HALAINAK GYAKORISÁGÁRÓL. Tihany, 1932. Ism.: Unger Emil. = Halászat. 34. 1933. 3 – 4. 23. p.

BÉL MÁTYÁS “NOTITIAINAK” BALATONI RÉSZE. Tihany 1943. Dunántúl Pécsi Egyet. ny. Ism.: M[argittay] R[ikárd]. = Balaton. 36. 1943. 11. 36. p.

LE LAC BALATON, SA PECHE ET SA PISCICULTURE. Bulletin Suisse de Peche et Pisciculture. 32-e année Nos 4. a 12; 32-e année Nos 1 a 6. 71. p. /Klny./ Ism. : U[nger Emil] = Halászat. 34. 1933. 3 – 4. 23. p.

VÁLTOZÁSOK A BALATON HALÁSZATI R. T.-nál. /Lukács Károly méltatása és fontosabb műveinek jegyzéke./ = Halászat. 39. 1938. 23 -24. 113 ? 114. p.

 

Kéziratok

A BALATON HALÁSZATA. 1937. 10. p.

A BALATON VÍZRAJZI KÉPE BÉL MÁTYÁS SZERINT 1730. ÉV KÖRÜL. /A Vízügyi Közleményekhez beadva 1941. máj. 12./

A BALATONI HAJÓZÁS FEJLŐDÉSE. /1952. III. 20./

GONDOLATOK A BALATON ÖSSZEFOGLALÓ TÁVLATI FEJLESZTÉSI TERVÉHEZ. /Az Országos Tervhivatal átiratához./ 1952./

HÁROM JELLEMKÉP A BALATON BIRTOK- és HALÁSZTÖRTÉNETÉBŐL. Széchényi, Eszterházy, Festetics családok. 130 gépelt oldal.

AZ IDEGENFORGALOM A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK SZOLGÁLATÁBAN.

A MAGYAR HALÁSZ SORSA A JOBBÁGYTÖRVÉNYTŐL /1351./ AZ 1848-i JOBBÁGYFELSZABADÍTÁSIG.

A MAGYAR HALISMERET FEJLŐDÉSE A LEGRÉGIBB IDŐKTŐL A XVIII. SZÁZAD VÉGÉIG. Földi Jánosnak Linné- Artedi szisztémája szerinti első magyar rendszeres állattanáig. 22 gépelt oldal.

PARASZTSORS MÁRIA TERÉZIA ÚRBÉRREFORMJA UTÁN, 1781-BEN.

 

Rádióelőadások

1936. IX. 21. A Balaton halai.

1937. IX. 8. A Balaton halászata.

1943. VIII. 7. A Balaton vize.

1943. IX. 11. Balatoni hegyek.

1943. XII. 21. Élet a Balaton jegén.

1947. II. 8. Bél Mátyás, a Balatonismeret úttörője.

1947. II. 18. A Balaton Berzsenyi korában.

1947. III. 4. A reformkor politikusai a Balatonon.

1947. III. 18. A pápai kollégium öregdiákjai a Balatonon.

1947. IV. 15. A Balaton kincseinek tudományos felfedezése.

1947. V. 13. Festőművészek tanyái a Balaton partján.

1947. V. 28. A Balaton európai hírű ritkaságai.

1947. VI. 10. A Balaton természeti és történeti emlékei.

1947. VI. 24. A balatoni kultúra jövő alakulása.

Készült a Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár sokszorosítóján 400 példányban. Felelős kiadó Kellner Bernát. Engedély szám: 3006 ? 98 / 1973. Soksz. szám: 82 / 1973.